2017. május 22., hétfő

A műtét előtt és alatt



Ahogy közelgett a hajbeültetésem időpontja próbáltam átgondolni a műtét utáni teendőimet, hogy a leggördülékenyebben történjen a felépülés. Ideges nem voltam a közelgő beavatkozás végett, talán a legjobban a hajam rövidre vágása frusztrált. 

Mivel mindig a hosszabb hajat részesítettem előnyben, kicsit idegenkedtem ettől, de hogy szoktassam magam, a műtét előtti egy-két hónapban egyre rövidebbre vágattam, és a műtétig egészen megbarátkoztam vele. Közvetlenül a beavatkozás napja előtt érkeztem haza külföldről, így nem volt sok időm agyalni a műtéten. 

A legnagyobb megrázkódtatást talán a hajnali kelés jelentette, a szervezetem gyakorlatilag teljesen alkalmatlan a koránkelésre, és a dolgot még jobban súlyosbította, hogy aznap nem ihattam koffein tartalmú italt. Szerencsére a műtétet végző csapat fittebb volt nálam, kedvesen fogadtak, részletezték a műtét menetét, majd néhány perc pihenő után kicsit még vágtak a hajamból, majd elkezdődött a műtét. 

A folyamat első részében eltávolítják a graftokat, előbb a jobb fülem fölötti felületről, majd hátul a tarkótájékról, és végül a bal oldalon. Így egyenletesen oszlik el a donorterület, és nem marad látható helye. Az érzéstelenítő injekciók kissé kellemetlenek voltak, magából a beavatkozásból viszont nem sokat éreztem. Oldalanként tartottunk egy rövid szünetet, ami jól esett, mert a mozdulatlan fekvés eléggé megviselt. A műtét elején kissé szédültem, de ez egyre csillapodott. A csapat végig nagyon kedves volt, jól elbeszélgettünk, így gyorsan telt az idő. A graftok kivétele után tartottunk egy hosszabb szünetet, amikor elfogyaszthattam a korábban rendelt ebédemet, és egy kicsit pihenhettem. 

Közvetlenül a hajbeültetésem után




Ezután nagyobb lelkesedéssel álltam neki a folyamat második felének, mert tudtam, hogy a nehezén már túl vagyok. A hajszálak behelyezésénél már sokkal kényelmesebb, félig ülő pozícióban helyezkedtem el, közben lehetőségem nyílt a filmnézésre, és itt már a beavatkozás is lényegesen kevésbé volt kellemetlen. A második szakasz nagyon gyorsan eltelt, a kezdeti szédülés is elmúlt, a kedélyállapotom is lényegesen jobb lett. A hangulat végig nagyon baráti volt, abszolút nem volt feszült kórházi légkör, a műtétet végző csapat nagyon figyelmes volt, és ügyeltek rá, hogy a lehető legkevésbé viseljen meg a beavatkozás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése